RSS

KÖZSÉGÜNK BEMUTATÁSA

Rábatamási fekvése, helyzete rövid története

Rábatamási, Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábaközben található. A Hanság peremén, két kisváros Csorna és Kapuvár között, a 85. ös főút mentén. A Rábaköz, a Rába és a Répce által körülzárt terület lakói századokon át a földből éltek. A vidéken 10-12 ezer év óta él ember. Kezdetben, a Hanság lápvilágában, majd az avar településeken. Később szlávok éltek ezen a területen, a X. századtól pedig honfoglaló magyarok. A kézművesiparnak is mindig jelentős szerepe volt a táj életében. Fejlődése különösen a XV-XVI. században a céhek idején indult meg. Az Alföld település szerkezetétől eltérően itt a falvak kisebbek, egymáshoz közel helyezkednek el. Ezen számos falu egyike Rábatamási. Lakóinak száma 1026 fő, belterülete 120 ha, külterülete 2056 ha, határa a településtől északra hosszan felnyúlik, ezt a Hansági szabad területek fokozatos meghódításának köszönheti.

A falunak állomása van a Győr-Sopron közötti vasútvonalon.

A községet 1322-ben említik először írásban possessio -jobbágyfalu- Thamasy néven Az 1594-es török pusztítás Tamásit sújtotta a Rábaközben a legjobban, közel négy évtizedre lakatlanná vált. Egy Kovács János nevű katona 1630-ban gróf Nádasdy Pálhoz fordul, hogy 24 katonatársával egyetemben Tamási nevű puszta faluhelyen letelepedést kérjen. A június 19-én, Sárváron kiállított oklevelet tekinthetjük a falu alapítólevelének.(a falu címerében található 24 csillag az alapító 24 katona emlékét őrzi.) 2006. június 24.-én a község központi parkjában szobrot állíttattunk az alapító emlékére.

1681-ben Esterházy Pál nádor lett a község tulajdonosa a falu lakóit ott találjuk Rákóczi hadi népei között is. A község elnevezésében az 1850-es évektől kezdve gyakran szerepelt a Rába vagy Sopron előtag, hogy a többi Tamásitól megkülönböztessék. 1606-ban kapta meg mai nevét. Gyakran fordul meg a községben Jászai Mari is. Az első világháborúban 63-an haltak hősi halált a különböző frontokon. Rájuk emlékezve emelték a Tamásiak a környék első turulmadaras emlékművét.

A II. világháborút követő földosztás során 187 igénylő között 281 kh-t osztottak ki. Mivel a faluban nem volt nagybirtok. 1946 tavaszán 27 család elhagyta a községet és Balfra ment “telepesnek”. A falu legrégebb önszerveződő csoportja a múlt század végén alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Már 70 éve működik sportegyesület is. A jelenlegi legnagyobb intézménye a 1992-ben Móra Ferenc nevét felvevő Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Legújabb épülete az 1994-ben elkészült tornacsarnok.

A falu vezetékes ivóvízzel, gázzal, telefonhálózattal, kábel televíziós hálózattal ellátott a szennyvízhálózat kiépítésére 2010 évben nyert támogatást a település. A községben tevékenykedik a Hansági Vadásztársaság, melynek Hosszúdombon szép vadászháza van.

Látnivalók

Képzeletbeli rábatamási sétánkra induljunk el a vasútállomástól. Az állomástól indulva a Rákóczi utcára érünk. A Rákóczi utca folytatásában találjuk a község fő utcáját, amelyet Szent Istvánról neveztek el. A Szent István utcára érve a vegyesbolt, majd a Vendéglő mellett elhaladva találjuk meg a Szent István u. 33. szám alatt a Jászai Mari emlékszobát. A híres színésznő, akiről díjat is neveztek el sokszor tartózkodott a községben, töltötte pihenését itt testvérbátyja, Jászai József kántortanító házában. A fehérfalu kis tanítóház homlokzatán márványtábla őrzi emlékét, az utcai szobában pedig személyes tárgyaiból, fotóiból láthatunk kedves kis gyűjteményt. Tovább haladva a templom előtti térre érünk, melynek egyik oldalán található a Polgármesteri Hivatal épülete (96-282335) a templomot körülölelő parkban van a már említett turul emlékmű, (a jelenlegi turulmadár nem az eredeti, az megsemmisült a második világháborúban), a mementó felújítása 2008-ban történt meg, – és a Millenniumi emlékkereszt. A parkban látható a Gróf Nádasdy Pál emlékszobor, melyet 2006. június 24.-én állítatott a község.

A község templomát, amely bármely időszakban megtekinthető két korábbi templom megsemmisülése után építették. 1893-ban a régi templom helyére, abból alig valamit megtartva. A terveket Léderer János építészmérnök, a torony tervét Ullein József soproni műépítész készítette. Stílusa eklektikus, a romántól a barokkon keresztül a modernig terjed. Alapterülete 588 m2, 1200 ember befogadására alkalmas. A tágas, magasba törő torony kiválik a legtöbbször stílustalan falusi templomok közül. Berendezése is a külsejéhez méltó. A főoltár, amely Szent Istvánt ábrázolja, mikor fia Szent Imre halála után felajánlja a koronát a Szűz anyának, és a barokk szószék Runggaldier József tiroli szobrászművész alkotása.

A szentély üvegfestésű ablakai – melyek Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázolják életnagyságban Vermes Antal soproni mester alkotásai. A freskókat egy ismeretlen németalföldi festő készítette, három freskóból csillárok vezetnek ki, a középső barokkosan díszített. A templom ritkasága a három kórus. (Az előcsarnokból felmenő az énekkaré, a templomból felmenő a parasztoké, az iparosokéba pedig kívülről lehet bemenni. Az orgona a Győri Székesegyház orgonájának középső része. A templomban található keresztút első osztályú műemlék. A Bécsben élő, de tamási származású Páter Mesterházy Imre kapucinus atya adománya. A templom mellett találjuk a Móra Ferenc Általános Iskolát, mögötte pedig az új tornacsarnokot, ahol sportolási, teniszezési lehetőséget kínálunk. Továbbhaladva a Dózsa György utcán jutunk el a temetőbe, ahol két látnivalót találhatunk. A Szent Antal kápolnát, illetve a barokk keresztet. A kápolna 1883-ban épült a Huszár István volt bágyogi plébános által adományozott 1000 forintból, hossza 5, 5 m szélessége 3, 5 m. berendezése egyszerű. Oltárképül szolgál Jézus szent szíve alakja, amely fából faragott, egy oltárasztal téglából és egy Szent Antal szobor. A kápolnától jobbra található egy Barokk kereszt, amely műemlék jellegű, de eredetét homály fedi. A temetői kitérő után a Farkas-árok partján virágot szedve sétálhatunk a Kálvária dombhoz, amely a Jobaháza felé vezető út mentén látható és a környék egyetlen dombnak nevezett kiemelkedése. Történetéről annyit sikerült kideríteni, hogy a két falu lakossága 1811-ben emelte a pusztító állatpestis emlékére.

Majd ismét útnak indulva a Széchenyi utcán az Óvodához közel, találhatunk egy érdekességet Kránitz Mihályné babagyűjteményét, melynek legrégebbi darabjait még édesanyja kezdte el gyűjteni az ötvenes évek elején. Visszakanyarodva a Szabadság utcára a Postahivatal mellett elhaladva érhetünk vissza a Rákóczi utcába, melynek bal oldalán van a községi sportegyesület sportpályájának bejárata. A valamikori malomépületet elhagyva érjük el a vasutat és ha továbbsétálunk a Győr-Sopront összekötő 85-ös út mentén találjuk a Szent Vendel kápolnát. 1870-ben építették, ugyancsak néhai Huszár István bágyogi plébános adományából. Valamivel nagyobb, mint temetői társa. Belső hossza 9 m szélessége 3 m berendezése egy oltárasztal téglából, egy oltárfeszület bronzból két réz gyertyatartó és kettő fenyőpad.

Reklámok
 

Hozzászólások lezárva.